English
Leírás
A gitár, mint szólóhangszer fejlődése szempontjából a 19. század meghatározó jelentőséggel bírt, mivel mind a hangszer felépítése megváltozott, mind a játéktechnikák köre bővült. E korszak legjelentősebb gitárvirtuózainak nagy része itáliai volt, köztük Mauro Giuliani, Niccolò Paganini, Ferdinando Carulli és Luigi Legnani.
A 6 Rossiniane op. 119-124. az 1820 táján uralkodó Rossini-láz bizonyítékai. Giuliani ezeket a darabokat feltehetően római tartózkodása idején szerezte, 1820-23 táján. Mivel Gioacchino Rossini ugyanebben az időben szintén a városban volt, feltételezhető, hogy a két zenész személyesen ismerte egymást, erre azonban nincs bizonyíték. A Rossiniana Nr. 1 darabban Rossini Olasz nő Algírban valamint Armida című operáinak témái köszönnek vissza.
Paganinit a legtöbben kiváló hegedűsként ismerik, de csak kevesen tudják, hogy emellett kitűnő gitárjátékos is volt, és egy sor művet szerzett erre a hangszerre. A Nagy A-dúr szonáta eredetileg gitárra készült, hegedűkísérettel. Mivel a hegedű nagyon kevés szerephez jut, kézenfekvő, hogy a szonáta gitáros feldolgozásban, szólóban kerüljön bemutatásra.
Carulli 6 Andantéja kontrasztot képez a többi felvett művel. Giuliani Rossinianájával és Paganini Nagy szonátájával ellentétben ezek a darabok alig tartalmaznak virtuóz részeket, pl. gyors futamokat vagy nehéz hangmagasság-váltásokat, hanem elsősorban a hangszínek megszólaltatása tekintetében és a legato technika ismeretére nézve követelnek sokat az előadótól.
Legnani 36 Capricciója a gitár repertoárjában rendkívüli helyet foglal el, mivel az összes dúr és moll hangnemet használja, beleértve azokat is, amelyek teljesen szokatlanok a hangszer hangolásából adódóan.
Ennek a cd-nek a külső megjelenéséhez felhasznált fényképek Montecastello di Vibióban, (Olaszország), a Teatro della Concordiaban készültek, amely a világ legkisebb színházaként a Guiness rekordok könyvében is szerepel. A Teatro della Concordiát 1808-ban, a napóleoni megszállás korában építtette néhány olasz nemesi család. A Concordia – egységgel az építők a francia forradalom szabadság, egyenlőség, testvériség eszményeire kívántak emlékeztetni. A színház belsejét Luigi Agretti 1892-ből származó freskói díszítik.
www.teatropiccolo.it
“Köszönetemet fejezem ki Monte Castello di Vibio közösségének a CD külső megjelenésének tervezése során tanúsított szíves támogatásáért, és ajánlom ezt a felvételt a Società del Teatro della Concordia elnökének, jó barátomnak, Edoardo Brencinek.”
Johanna Beisteiner
Johanna Beisteiner: Mauro Giuliani – Rossiniana No. 1.
