[vc_row][vc_column][vc_column_text]A CD 16 Beatles dal \u00e1tdolgoz\u00e1s\u00e1t tartalmazza. A felv\u00e9telen a legkiv\u00e1l\u00f3bb szlov\u00e1kiai zen\u00e9szek m\u0171k\u00f6dnek k\u00f6zre. A 13 zen\u00e9sz k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1nyukkal rendszeresen dolgozik egy\u00fctt Lipa, ilyen pl. Juraj Tat\u00e1r, Marcel Buntaj, Martin Gaspar; Gabriel Jonas \u00e9s Juraj Griglak. A lemezfelv\u00e9tel pozsonyi Lux st\u00fadi\u00f3ban k\u00e9sz\u00fclt, a producer az ifjabb Peter Lipa volt.<\/p>\n
“A v\u00e9geredm\u00e9ny nagyon v\u00e1ltozatos \u00e9s sz\u00ednes, \u00e9ppen ez\u00e9rt nagyon \u00e9lveztem ezt a munk\u00e1t.\u201d mondja Peter az albumr\u00f3l.<\/p>\n
\u201eA lemezfelv\u00e9tel m\u00e9g mindig \u00fajszeru \u00e9lm\u00e9ny sz\u00e1momra. N\u00e9ha m\u00e9g most is \u00fagy \u00e9rzem, hogy a negyvenes \u00e9veimig elvesztegetett id\u0151t p\u00f3tolom. Ez term\u00e9szetesen nem azt jelenti, hogy a Beatles feldolgoz\u00e1sokat 20 \u00e9vvel ezel\u0151tt kellett volna felvennem. Akkoriban m\u00e1s v\u00e9lem\u00e9nyem volt a zen\u00e9r\u0151l, az el\u0151ad\u00e1sm\u00f3domr\u00f3l, hab\u00e1r igaz, hogy a \u201eGot to get you into my life” c\u00edm\u0171 sz\u00e1m megjelent a \u201eMoanin\u201d c\u00edm\u0171 els\u0151 lemezemen is (Opus, 1984). Azonban sz\u00e1momra az igazi inspir\u00e1ci\u00f3t a Beatles dalok feldolgoz\u00e1s\u00e1hoz mindig is a Joe Cocker \u00e9s a Grease f\u00e9le \u00f6r\u00f6k \u00e9s zseni\u00e1lis \u201eWith a little help from my friends\u201d dal jelentette. Tal\u00e1n az\u00f3ta tart, hogy figyelem az \u00faj CD-k bor\u00edt\u00f3j\u00e1t, h\u00e1tha valami r\u00e9gi ismer\u0151s dalt tudok a c\u00edmek alapj\u00e1n felid\u00e9zni, mivel a feldolgoz\u00e1sok, rendk\u00edv\u00fcl sz\u00f3rakoztat\u00f3ak sz\u00e1momra. Im\u00e1dom egy sl\u00e1ger teljesen \u00faj v\u00e1ltozat\u00e1t meghallgatni. Ilyenkor pr\u00f3b\u00e1lom meg\u00e9rteni \u00e9s \u00e1t\u00e9lni, hogy egy adott zen\u00e9sz mit tud kezdeni egy dallal, saj\u00e1t zenei v\u00e9lem\u00e9ny\u00e9nek kifejez\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben. Azt hiszem, hogy a feldolgoz\u00e1sokkal az el\u0151ad\u00f3 sokkal t\u00f6bbet tud megmutatni saj\u00e1t zeneis\u00e9g\u00e9b\u0151l, mint amikor az \u00faj \u00f6tlet\u00e9vel \u00e1ll el\u0151. A jazz zen\u00e9szek, ami\u00f3ta csak az eszemet tudom, standardeket j\u00e1tszanak, \u00e9s p\u00e9ld\u00e1ul amikor egy megl\u00e9v\u0151 t\u00e9ma alapj\u00e1n kre\u00e1lnak egy \u00fajat, akkor azt nyugodtan a saj\u00e1tjuknak tekinthetik. Nos, nekem nincsenek ilyesfajta amb\u00edci\u00f3im, hab\u00e1r n\u00e9h\u00e1ny dalt szinte a felismerhetetlens\u00e9gig megv\u00e1ltoztattam. De itt most nem ez a fontos. Sz\u00e1momra az a fontos, hogy az els\u0151 pillanatt\u00f3l kezdve, hogy meghallottam a Beatles dallamokat, olyan zenei anyagot l\u00e1ttam benn\u00fck, amely f\u00fclbem\u00e1sz\u00f3 dallamaival, gyermeki gondtalans\u00e1g\u00e1val, megism\u00e9telhetetlen egyszerus\u00e9ggel, k\u00f6nnyeds\u00e9ggel, term\u00e9szetess\u00e9ggel b\u00edrnak. Sz\u00f3val ez\u00e9rt szeretem a Beatles-t k\u00f6zel 40 \u00e9ve \u00e9s ez\u00e9rt d\u00f6nt\u00f6ttem \u00fagy, hogy feldolgozom dalaikat.\u201d[\/vc_column_text][vc_empty_space height=”30px”][vc_single_image image=”6956″ img_size=”full” alignment=”center”][vc_column_text]N\u00e9met \u00e9s lengyel kritik\u00e1k cd CD-r\u0151l<\/b>:<\/p>\n
A Te Blues-od 13. sz\u00e1m, 2003 nyara<\/b> (Lengyelorsz\u00e1g)
\nA\u00a0szlov\u00e1k jazz \u00e9s bluessz\u00ednpadok veter\u00e1nja lemezt adott ki, amely egy szentiment\u00e1lis utaz\u00e1s saj\u00e1t fiatals\u00e1ga \u00e9veihez – a\u00a0“The Beatles” zene ir\u00e1nti rajong\u00e1s id\u0151szak\u00e1hoz. Ez nem az els\u0151 ilyen t\u00edpus\u00fa k\u00eds\u00e9rlet, el\u00e9g, ha eml\u00e9keztetek a\u00a0k\u00e9t \u00e9vvel ezel\u0151tt kiadott Telarc f\u00e9le “The Blues White” albumra. Mindk\u00e9t lemezt \u00fajra \u00e9s \u00fajra meghallgatva kider\u00fclt, hogy hozz\u00e1m k\u00f6zelebb \u00e1ll ez a\u00a0Szlov\u00e1ki\u00e1ban kiadott album. Peter Lip\u00e1nak siker\u00fclt \u00faj lelket \u00f6nteni a\u00a0Beatles m\u0171vekbe. Az And I\u00a0Love her, Misery, I\u00a0Wanna Be Your man , I\u00a0Saw her Standing There sz\u00e1mok igaz\u00e1n \u00faj felfedez\u00e9seket ny\u00fajtanak annak tan\u00fabizonys\u00e1g\u00e1ul, hogy a\u00a0Lennon\/McCartney kett\u0151s darabjai m\u00e9g mindig k\u00e9pesek inspir\u00e1lni. Peter Lipa sz\u00e1m\u00e1ra pedig tal\u00e1n nem a\u00a0legjobb csillagzat, hogy szlov\u00e1knak sz\u00fcletett \u00e9s nem pedig olyan t\u00e1j\u00e9kon, ahol jazz \u00e9s blues zen\u00e9szk\u00e9nt sokkal, de sokkal sz\u00e9lesebb horizontok ment\u00e9n teljes\u00edthette volna ki tehets\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n
Andrzej Matysik<\/p>\n
Jazzid\u0151, Zenei \u00e9s \u00e9letm\u0171v\u00e9szeti foly\u00f3irat, 2003. m\u00e1jus \/ 37. sz\u00e1m<\/b>\u00a0<\/span>“Mi\u00e9rt a Beatles?”, k\u00e9rdi Peter Lipa a bels\u0151 c\u00edmfeliratban, majd a biztons\u00e1g kedv\u00e9\u00e9rt r\u00f6gt\u00f6n hozz\u00e1 is teszi “Mi\u00e9rt ne?” A “Beatles” divatj\u00e1t meglovagol\u00f3 albumokat rendszerint csak \u00f3vatosan szabad \u00e9lvezni, s\u0151t a legt\u00f6bb esetben egyenesen \u00e9lvezhetetlenek, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy barokkos vagy jazzes k\u00f6nt\u00f6sbe \u00f6lt\u00f6ztetik \u0151ket, vagy \u00e9ppen k\u00eds\u00e9rletet tesznek az eredeti hangz\u00e1s visszaad\u00e1s\u00e1ra. Peter Lipanak, annak a szlov\u00e1k \u00e9nekesnek, akit a 80-as \u00e9vekben a “Jazz F\u00f3rum” rendszeresen az \u00f6t legjobb eur\u00f3pai jazz\u00e9nekes k\u00f6z\u00f6tt nevezett meg, siker\u00fclt a “Beatles in Blue(s)” c. album\u00e1val (East West Promotion) kellemes meglepet\u00e9st okoznia. Lipa alaposan \u00e1talak\u00edtotta a dalokat: \u00e1tvitte \u0151ket a jazz \u00e9s a blues ter\u00fclet\u00e9re, mi\u00e1ltal \u00faj f\u00e9nybe \u00e1ll\u00edtotta a Beatles klasszikusokat. Ha nem ismern\u00e9nk ennyire a sz\u00f6vegeket, n\u00e9h\u00e1ny feldolgoz\u00e1sban szinte felismerhetetlen lenne a h\u00e1tt\u00e9rben h\u00faz\u00f3d\u00f3 Beatles n\u00f3ta, \u00e9s pont ebben rejlik az album er\u0151ss\u00e9ge. Term\u00e9szetesen vannak gyenge pontok is, mint p\u00e9ld\u00e1ul a “With a little help from my friends”, ezek azonban egy\u00e9rtelm\u0171en a kisebbs\u00e9get k\u00e9pviselik. Kimagasl\u00f3 \u00e9s saj\u00e1toss\u00e1g\u00e1val szinte m\u00e1r experiment\u00e1lisnak sz\u00e1m\u00edt, pl. a Lipa hangszerel\u00e9s\u00e9ben el\u0151adott “Norwegian Wood”. Dal\u00e1ban hull\u00e1mzik, ugr\u00e1l, v\u00e1gyakozik \u00e9s kiteljesedik, provok\u00e1l \u00e9s elvar\u00e1zsol. Tov\u00e1bbi \u00ednyencs\u00e9gek m\u00e9g a “The Fool on the Hill”, a “Misery”, az energikus soult\u00f3l duzzad\u00f3 “I’ve just seen a face” \u00e9s az “I saw her standing there” c. blues. Az \u00e1tiratok olcs\u00f3ak, a h\u00e1tt\u00e9rben h\u00faz\u00f3d\u00f3 er\u0151teljes mel\u00f3di\u00e1knak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en szabadon sz\u00e1rnyalhat a zenekar megind\u00edt\u00f3 egyszer\u0171s\u00e9ge, ami v\u00e9gs\u0151 soron igen kellemes hangz\u00e1st kelt. Az \u00e9nekes egy\u00e1ltal\u00e1n nem akar \u00fagy \u00e9nekelni, mint Lennon vagy McCartney, ami rendk\u00edv\u00fcl \u00e9sszer\u0171nek sz\u00e1m\u00edt. Ezzel szemben Lipa a szavakkal j\u00e1tszik, kicsavarja vagy \u00e9ppen fellaz\u00edtja \u0151ket. Hangj\u00e1val \u00faj utakat keresett a “Beatles” daloknak \u00e9s meg is tal\u00e1lta ezeket. A szlov\u00e1k el\u0151ad\u00f3 40 \u00e9ve Beatles rajong\u00f3, tudjuk meg a CD bor\u00edt\u00f3j\u00e1r\u00f3l, \u00e9s minden bizonnyal ez a n\u00e9gy gombafej\u0171h\u00f6z f\u0171z\u0151d\u0151 szeretet \u00e9s folyamatos kapcsolat is sz\u00fcks\u00e9ges volt ahhoz, hogy megmenek\u00fclj\u00f6n a k\u00ednoss\u00e1g csapd\u00e1j\u00e1t\u00f3l. Ami m\u00e9g felt\u0171n\u0151, hogy Lipa a legelcs\u00e9peltebb darabokat egyszer\u0171en kihagyta, azaz a “Beatles in Blue(s)” a “Yesterday”, a “Let it be”, a “Lady Madonna”, a “Can’t buy me Love” \u00e9s hasonl\u00f3 dalok n\u00e9lk\u00fcl is elboldogul, ellenben az “Every little thing”, az “All I’ve got to do” \u00e9s az “I’ve just seen a face” r\u00e9v\u00e9n olyan hanganyag is k\u00e9pviselteti mag\u00e1t, amely nem tartozik a legismertebb Beatles sz\u00e1mok k\u00f6z\u00e9.<\/p>\n Manfred Horak<\/p>\n Jazz P\u00f3dium 2003. Szeptember <\/p>\n Rainer Bratfisch<\/p>\n [\/vc_column_text][vc_column_text]<\/p>\n [\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]<\/p>\n 1. Day Tripper [\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row][vc_row][vc_column][vc_column_text]<\/p>\n Peter Lipa jr. – billenty\u0171s hangszerek, fender rhodes piano [\/vc_column_text][\/vc_column][\/vc_row]<\/p>","protected":false},"excerpt":{"rendered":" [vc_row][vc_column][vc_column_text]A CD 16 Beatles dal \u00e1tdolgoz\u00e1s\u00e1t tartalmazza. A felv\u00e9telen a legkiv\u00e1l\u00f3bb szlov\u00e1kiai zen\u00e9szek m\u0171k\u00f6dnek k\u00f6zre. A 13 zen\u00e9sz k\u00f6z\u00fcl n\u00e9h\u00e1nyukkal rendszeresen dolgozik egy\u00fctt Lipa, ilyen pl. Juraj Tat\u00e1r, Marcel Buntaj, Martin Gaspar; Gabriel Jonas \u00e9s Juraj Griglak. A lemezfelv\u00e9tel pozsonyi Lux st\u00fadi\u00f3ban k\u00e9sz\u00fclt, a producer az ifjabb Peter Lipa volt. “A v\u00e9geredm\u00e9ny nagyon v\u00e1ltozatos \u00e9s […]<\/p>\n","protected":false},"featured_media":6957,"template":"","meta":[],"product_brand":[],"product_cat":[92],"product_tag":[],"class_list":{"0":"post-6955","1":"product","2":"type-product","3":"status-publish","4":"has-post-thumbnail","6":"product_cat-cd","7":"yith_product_brand-peter-lipa","8":"col-12 col-sm-6 col-md-4","10":"first","11":"instock","12":"shipping-taxable","13":"purchasable","14":"product-type-simple"},"yoast_head":"\n
\n<\/b>A Beatles ismer\u0151i k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen 1968-t\u00f3l tapasztalhatt\u00e1k a “Beatles visszat\u00e9r\u00e9s\u00e9t a\u00a0bluesalap\u00fa form\u00e1khoz”. Amit a\u00a0Beatles bizalmas bar\u00e1tj\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 George Martin is meger\u0151s\u00edt: “Mindent egybevetve a\u00a0Beatles a\u00a0blues kifejez\u00e9sform\u00e1j\u00e1t haszn\u00e1lja – ennek a\u00a0zen\u00e9nek a\u00a0k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9t \u00e9s lelk\u00e9t – amit azt\u00e1n saj\u00e1tjuk\u00e9v\u00e1 tesznek”. Ezek ut\u00e1n ki venn\u00e9 rossz n\u00e9ven Peter Lipat\u00f3l, hogy 60. sz\u00fclet\u00e9snapja alkalm\u00e1b\u00f3l n\u00e9h\u00e1ny egy\u00e1ltal\u00e1n nem bluesos hangz\u00e1s\u00fa John Lennon\/Paul McCartney dalt kiragadva megpr\u00f3b\u00e1l ezekbe n\u00e9mi blues-lelket lehelni? A\u00a0CD-bor\u00edt\u00f3n egy Peter Lipa homlok\u00e1n m\u00e1sz\u00f3 bog\u00e1r l\u00e1that\u00f3. Bog\u00e1r = Beatle? Aki ismeri a rendk\u00edv\u00fcl tev\u00e9keny bratislavai \u00e9nekest, zeneszerz\u0151t, szervez\u0151t, m\u0171sorvezet\u0151t \u00e9s menedzsert, az tudja, hogy ha valamelyik \u00e1ltala k\u00e9sz\u00edtett produkci\u00f3n a “Beatles” n\u00e9v olvashat\u00f3, az m\u00e9g nem felt\u00e9tlen\u00fcl jelenti azt, hogy az \u00e9rdekl\u0151d\u0151 a Beatlest is kapja. V\u00e9g\u00fclis Lipa nem olyasvalaki, akin\u00e9l egy\u00e1ltal\u00e1n sz\u00f3ba j\u00f6het a “Yesterday” vagy a “Lady Madonna” 1001. v\u00e1ltozata. Minden esetre a\u00a016 feldolgoz\u00e1s sokkal k\u00f6zelebb \u00e1l a\u00a0jazzhez mint a\u00a0blues m\u0171faj\u00e1hoz. Mindez nem is lehet v\u00e9letlen, hiszen 25 \u00e9ven \u00e1t \u0151 szervezte a\u00a0bratislavai jazz napokat \u00e9s 1989. \u00f3ta ugyancsak \u0151 t\u00f6lti be a\u00a0Szlov\u00e1k Jazzt\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ki tisztj\u00e9t.\u00a0<\/span>
\nA “A fool on the hill” c. dalban Lubo\u0161 Priehradn\u00edk f\u00fajja a\u00a0csod\u00e1latos m\u00f3don \u00fcnnepl\u0151 jazztrombit\u00e1t, m\u00edg az “I’ve just seen a face” Rado Tari\u0161ka altsaxofonja r\u00e9v\u00e9n nyer teljesen \u00faj dimenzi\u00f3t. A “P.S. I\u00a0love you” (Juraj Grigl\u00e1k) n\u00f3t\u00e1ban hallhat\u00f3 basszussz\u00f3l\u00f3 m\u00e9g Paul tetsz\u00e9s\u00e9t is elnyern\u00e9. Az “I wanna be your man” dalban Jana Kirschner \u00e9s Radovan “Vrabec” Orth \u00e9nekelnek versenyt Lipaval, a “With a\u00a0little help from my friends” c. sz\u00e1mban pedig Lipa nem tud ellen\u00e1llni a\u00a0k\u00eds\u00e9rt\u00e9snek, hogy Joe Cocker nyomdokaiba l\u00e9pjen. Lipa egyszer\u0171en Lipa.<\/p>\nTracklista<\/strong><\/h3>\n
\n2. Norwegian Wood
\n3. And I love Her
\n4. Every Little Thing
\n5. Misery
\n6. Got to get You into my Life
\n7. Do You want to know a Secret
\n8. I wanna be your Man
\n9. The Fool on the Hill
\n10. I’ve just seen a Face
\n11. All I’ve got to do
\n12. I saw Her standing there
\n13. P.s. I love You
\n14. No Replay
\n15. All my loving
\n16. With a Little Help from my Friends<\/p>\nK\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u0151k:<\/strong><\/h4>\n
\nMiroslav Hank – dobok
\nBrano Valansky – basszusgit\u00e1r
\nMichal Gecevsky – \u00e9nek, git\u00e1r
\nSvetlana Rymarenkov\u00e1 – \u00e9nek
\nJuraj Bartos – trombita
\nRado Tariska – alto sax
\nFrantisek Karnok – trombone
\nGabriel Jon\u00e1s – billenty\u0171s hangszerek
\nJuraj Grigl\u00e1k – akusztikus basszusgit\u00e1r
\nIgor “IG” Szabo – percussion
\nJuraj Tat\u00e1r – billenty\u0171s hangszerek
\nMartin Gaspar – basszusgit\u00e1r
\nMarcel Buntaj – dobok
\nMichal Zacek – soprano sax, fuvola
\nRobo Rist – dobok
\nJakub Kupcik – \u00fct\u0151hangszerek
\nLubos Priehradnik – Sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9p programoz\u00e1s
\nErich “Robos” Proch\u00e1zka – harp
\nJana Kirschner – \u00e9nek
\nRadovan “Vrabec” Orth – \u00e9nek
\nMartin Zajko – git\u00e1r
\nLubos Priehradnik – trombita
\nMichaela Paulov\u00e1 – \u00e9nek
\nHenry T\u00f3th – git\u00e1r
\nStano Pal\u00fach – heged\u0171<\/p>\n